Szövegszerkesztés

Szöveges objektumok

A szövegszerkesztő programok a szöveg jelentését nem tudják értelmezni, ezért a különböző szöveges objektumokat valamilyen egyértelmű határok alapján ismerik fel.

• A karakter egy önálló jelentéssel bíró szimbólum. Például:
  • Betűk és számjegyek
  • Matematikai és írásjelek
  • Nem nyomtatható karakterek: szóköz (·), bekezdés vége jel (¶), sortörés (↵), tabulátor (⟶), oldaltörés, szakasztörés, hasábtörés, stb.
  • Egyéb: nyilak, geometriai alakzatok, smiley-k, stb.
• A szó olyan karaktersorozat, amit két nem nyomtatható karakter, általában szóköz határol. (A karaktersorozat nem biztos, hogy értelmes, de attól a szövegszerkesztő még szóként kezeli.)
• A bekezdés olyan szövegrész, amit két bekezdés vége jel (¶) határol. (Szövegszerkesztő szempontjából a címek és a felsorolások is bekezdésnek számítanak.)
• A szakasz olyan szövegrész, amit két szakasztörés karakter határol. (Alapesetben a teljes szöveg egy szakaszból áll.)

Speciális szöveges objektumnak számít a hivatkozás és a mező. Ezek formázás szempontjából nem különböznek a normál szöveges objektumoktól, de tartalmilag vannak plusz tulajdonságaik. A hivatkozás kattintásra a dokumentum egy másik ponjára, vagy egy másik dokumentumra visz. A mező pedig olyan objektum, aminek a szövegét a szövegszerkesztő generálja (pl.: oldalszám, felsorolás, tartalomjegyzék).

Grafikus objektumok

A szövegbe grafikus objektumokat (kép, alakzat, videó) is beszúrhatunk. Ezek a szöveges objektumoktól eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A formázásuk egy része a képszerkesztés témakörébe tartozik.

Szöveget tartalmazó grafikus objektumok

Ebbe a csoportba olyan objektumok tartoznak (szövegdoboz, táblázat, diagram, űrlapelem), amik az előző két csoport tulajdonságait egyesítik. Vannak grafikus elemeik, viszont tartalmaznak szöveget is. A grafikus és szöveges részüket külön-külön lehet formázni.

Karakter formázások

Hatóköre a kijelölés vagy a szó. Ide tartoznak a következők:

• Betűtípus (talpas, talpatlan, fix szélességű)
• Betűstílus és effektus (félkövér, dőlt, kiskapitális, nagybetűs, aláhúzott, alsó index, felső index, stb.)
• Betűméret
• Betűszín

Bekezdés formázások

Hatóköre a bekezdés. Ide tartoznak a következők:

• Igazítás (balra, középre, jobbra, sorkizárt)
• Behúzás (bal oldali, jobb oldali, első sor, függő)
• Felsorolás (számozott, számozatlan)
• Térköz
• Sorköz

Oldal formázások

Hatóköre a szakasz. Ide tartoznak a következők:

• Papírméret (A4, A5, stb.)
• Tájolás (álló, fekvő)
• Margó
• Elválasztás

Alakzat formázások

Hatóköre a kijelölés. Ide tartoznak a következők:

• Méret (szélesség, magasság)
• Forgatás, tükrözés
• Elhelyezés (lebegtetés, igazítás)
• Szegély (stílus, vastagság, szín)
• Kitöltés (szín, minta, átlátszóság)

Szövegszerkesztés

Az alábbi szabályokat azért érdemes betartani, hogy hatékonyan tudjunk dolgozni. Fontos szempont az is, hogy a későbbiekben a dokumentumot könnyen tudjuk szerkeszteni, módosítani.

• Egymás után nyomott "enterek" helyett használjunk térközt vagy oldaltörést!
• Egymás után nyomott szóközöt helyett használjunk tabulátort vagy behúzást!
• Egymás után nyomott tabulátorok helyett használjuk a vonalzót, méretezzük át a tabulátort!
• Kézi sorszámozás helyett használjuk a szövegszerkesztő beépített funkcióit! A program szükség esetén magától újraszámozza a szövegrészeket.
• Kézi elválasztás helyett használd a szövegszerkesztő beépített elválasztás funkcióját!
• A formázással haladj a nagyobb egységektől a kisebb egységek felé! Így kevesebbszer kell újraformáznod egy szövegrészt.

Tipográfia

A tipográfia a szöveg kinézetével, olvashatóságával foglalkozó tudományág. Az alábbi szabályokat azért érdemes betartani, hogy esztétikus és jól olvasható dokumentumokat hozzunk létre. Ne felejtsük el, hogy azt a szöveget valakinek el is kell majd olvasni!

• Nyomtatott vagy hosszabb szövegek esetén használjunk talpas betűtípust! Kivetített vagy rövid szövegek esetén használjunk talpatlan betűtípust! Egy dokumentumon belül ne használjunk sokféle különböző betűtípust!
• Használjunk kontrasztos színeket! Nyomtatott dokumentumok esetén világos háttéren sötét betűt, kivetített dokumentumok esetén sötét háttéren világos betűt célszerű használni.
• Ne használjunk aláhúzást! Ha mindenáron alá akarunk húzni valamit, akkor inkább alsó szegélyt alkalmazzunk!
• Az átláthatóság kedvéért használjunk margót és térközt!
• Hosszabb sorok és egybefüggő szövegek esetén használjunk sorkizárt igazítást és elválasztást!
• A kevesebb sokszor több. Egy dokumentumon belül ne alkalmazz sokféle különböző formázást! A fontos dolgokat egyféleképpen emeljük ki!

Margó és szövegtükör

Szövegtükörnek nevezzük a lapnak azt a részét, amin a tartalom megjelenik, "amire írunk". Ezt veszi körbe a margó.

A margóra egyrészt technikai, másrészt esztétikai okokból van szükség. Manapság ugyan már léteznek olyan nyomtatók, amik képesek a papírt margó nélkül is megfogni, de ezek még nincsenek általánosan elterjedve. Ennél fontosabb viszont az, hogy a szöveg jobban átlátható, ha a sorok nem a papír szélén kezdődnek és végződnek.

Élőfej és élőláb

Az alsó és felső margón helyezkednek el. A tartalmuk általában oldalszámozás, cím és/vagy fejlécgrafika. "Élő" nevüket onnan kapták, hogy a tartalmuk (egy szakaszon belül) minden oldal tetején és alján ismétlődik.

Szerkesztés

Formázás